Volt egyszer egy gyönyörű északi városban egy Juharfa.
Már nem emlékezett, hogyan került ide. Az ilyen fákról szokták mondani, hogy ahol születtek, ott is hasznosak.
A Juharfa széles karokkal terítette szét ágait, és figyelte az élet folyását körülötte. Hol verebek bújtak meg koronájában az esőtől és széltől, hol az iskolából hazatérő gyerekek álltak meg mellette csevegni.
Az szerelmespárok szeretnek nyáron az árnyékában álmodozni.
Így élt a Juharfa. Sok vagy kevés idő telt el, amikor egy szürke szakállú öreg ember költözött be a mellette lévő házba. Gyakran látta őt a Juharfa. Az öregnek szomorú szeme és jó szíve volt.
Egy nap az öreg megállt a Juharfa mellett. A Juharfa megsuhogott levelei között:
Öreg, már régen ismerlek. Te egyedül vagy, én is egyedül. Szomorkodjunk együtt.
Miért szomorkodjunk? Örüljünk minden napnak. Nézd, mennyi csoda van körülöttünk!
Valóban. A Juharfa kezdte észrevenni, hogy a Nap különleges fénnyel, szeretettel világított. Az emberek a fa ágai alá jöttek, jó szándékaikat és őszinte érzéseiket megosztva.
Egy aranyló őszi napon egy kislány, egy elsős tanuló közeledett a Juharfához. Lelkesedéssel gyűjtötte össze sokszínű leveleit egy szép csokorba, szeretettel megsimogatta a fát, majd elszaladt.
"Nagyapa, nézd! Ezek az én barátaim! Igazi, szépek!" – kiáltotta a kislány az öregnek az ajtó küszöbéről. Az öreg előtt legyezőként nyíltak ki a még soha nem látott szépségű levelek.
"Jó Juharfa. Mennyi jót hoz" – gondolta az öreg.
Másnap kivágták a Juharfát. És ürességet hagyta az öreg lelkében. A verebek már nem olyan hangosan csiripeltek, a nap pedig már nem melegített.
Eljött a tél, hideg, fagyos, az újév tűzijátékával.
Az öreg nyitott szívvel és csendes szomorúsággal élte át.
Elmúlt a tél, és helyét a piros arcú tavasz vette át.
A májusi nap gyengéden melegítette az élet körül. Mindenütt felébredt a meleg.
Egy nap az öreghez szaladt be az unokája az ajtón: "Nagyapa, a kléverfa csonkjából kihajtottak ágacskák levelekkel. Csoda! Igazi csoda!".
Az öreg felnevetett, és a világ jó nevetéssel válaszolt neki. Újra eljött az ideje, hogy örüljünk minden napnak.
