Növekedett-növekedett magában a Gombóc, és fel is nőtt. És morgolódni kezdett a neveltszülein, hogy unalmas nálatok az élet. A házzal foglalkozni kell, a faluban pedig — csak öregek vannak. Az internet — elképzelni is rossz — csak mobilnet, és az is alig működik.
És ki tudja, mire végződött volna a történet, de a kemencén fekve és oldalait pirítgatva, a Gombóc rábukkant valami oldalra. Az oldal készítői "új ismeretségeket és barátokat" ígértek. Nézi a Gombóc — hát ott van Szépséges Erzsébet bokáig érő hajjal, mellette pedig Bölcs Katalin profilja, könyvvel és szemüvegben.
És ekkor hirtelen megremegett a telefon — üzenet érkezett. A "Nyuszi" nevű felhasználótól.
Szia, én még új vagyok itt, te hogy vagy?
Állt az üzenetben. Nem sokat gondolkodva, válaszolt a Gombóc:
Épp most regisztráltam. Hogyan találtál meg?
De "Nyuszi" figyelmen kívül hagyta a kérdést, csak ennyit írt:
Te hogy állsz a kötélugrással?
A Gombóc csak "oldalait" vonogatta, és megkérdezte, még nem tudva, mibe megy bele:
Mi az?
Jaj, de műveletlen vagy, sötét, egyenesen az erdőből!
Megpróbált a Gombóc választ írni, de Nyuszi nem hagyta.
Nem, nem érted! Hát ott…
«Valami furcsa egy" — gondolta a Gombóc, és blokkolta Nyuszit. Nem tudta, mi vár rá.
És sok különféle állatfélével találkozott a Gombóc azon a furcsa oldalon. "Farkasné" is akadt, aki a szomszéd falu nagymamájának barátnője volt. Még "Büszke medve" is írt neki, hogy menjenek mézért.
Kiábrándult a Gombóc a helyi népségből, és már törölni akarta az oldalát. Azonban alig emelte ujját a gomb fölé, amikor újra megszólalt a telefon. Futó pillantást vetett rá — és ott… "Rókácska", és milyen fotók, milyen fotók.
Még soha nem látott a Gombóc ilyen festett szépséget. És az üzenete sem volt egyszerű.
«Te egyszerűen csoda vagy! Közelebbről szeretnélek megismerni. A fotóim — itt vannak". És adott egy linket egy furcsa archívumhoz.
Nem tudott ellenállni a Gombóc, és rákattintott a linkre. Azonban az archívum meglepetéssel szolgált. Fényképek helyett csak egy gúnyos hangulatjelet látott. És a Gombóc telefonja végleg kikapcsolt.
Csak sóhajtani tudott, és elindult a veteményesbe, segíteni Nagyinak és Nagyapának krumplit ásni. És többé nem látogatott semmilyen kétes oldalt.
