A távolban gyönyörű cseréptetők látszottak, és Rex, a kis kölyökkutya ereje fogytán volt. De az ebéd utáni vágy olyan nagy volt, hogy összeszedte magát és gyorsította lépteit.
Mivel ebédet csak a faluban vagy városban lehetett kapni jószívű emberektől, a legközelebbi településre tartott.
Ez egy kis falu volt gondozott utcákkal, gyönyörű és illatos virágokkal beültetve. Felettük méhek keringtek és pillangók röpködtek.
Az egyik pillangó Rex orrára szállt, ő pedig elkezdte ellöködni a lábával. De a pillangó mintha játszott volna Rexszel, hol elrepült, hol megint közeledett és csiklandozta az orrát a szárnyaival. Először dühös volt, aztán észre sem vette, hogyan keveredett bele ebbe a játékba. Rex az utcán ment, a pillangó pedig mellette repült. Így kezdődött a barátságuk.
Megérezve a sült hús illatát, Rex mélyen beszívta a levegőt, és lassan elindult az illat felé. Meglátott egy nagy kemencét, mellette pedig egy szakácsot, aki egy hatalmas serpenyőben kevert valamit. Szánalmasan nyüszítve Rex kérdőn nézett egyenesen a szemébe.
Az elmosolyodott és azt mondta:
Mi van, megéheztél? Na, gyere ide, itt van egy csont!
Rex hálája jeléül csóválni kezdte a farkát, és megragadva a csontot, rágcsálni kezdte. A pillangó pedig közben egy közeli virágzó margarétára szállt és inni kezdte a nektárját. Így mindkettőjüknek megvolt a maga ebédje.
Befejezve az étkezést, Rex ismét útra kelt, de már nem egyedül. Most már ott volt vele a barátnője, Pillangó. Úgy döntöttek, hogy a patakhoz mennek, hogy igyanak tiszta és hideg vizet. Leérve a dombról a völgybe, egyenesen a víz mellé jutottak. Az átlátszó volt és hívogatott a hűvösségével.
Mélyen lehajolva Rex még a patak fenekét is látta. És ott, ó csoda! A forrás legmélyén egy kedves földi béka úszkált. Kiugrott a vízből és vidáman mosolygott a Kölykökre és a Pillangóra.
Sziasztok.
Mondta Rex.
Olyan kedves vagy, barátságos. Itt utazunk a pillangóval. Szeretnél csatlakozni hozzánk?!
Remek ötlet, köszönöm a meghívást. Örömmel elfogadom.
Mondta Béka.
Letelepedtek a patak partján és versenyt rendeztek a legjobb rajzért.
Rex kölyökkutya egy szép házat rajzolt, Pillangó egy kedves napocskát, Béka pedig zöld füvet és kiterjedt fákat. Igazi kép lett belőle.
Gyertek.
Mondta Pillangó.
Hagyjuk itt a homokon. Hátha valaki ki akarja egészíteni a rajzunkat.
Rex és Béka beleegyeztek. És szomorú pillantást vetve alkotásukra, továbbindultak, már hárman.
A távolban egy kis erdő látszott, a barátok úgy döntöttek, hogy egyenesen oda mennek. Hiszen onnan hallatszott olyan csodálatos madárdal, hogy látni akarták saját szemükkel azt, aki ilyen szépen énekelt.
Az erdő egyre közelebb került, az ének pedig erősebb és csengőbb lett. Megállva egy fa alatt, az utazók felnéztek és megláttak egy kis jelentéktelen madárkát. Az ő csengő és titokzatos hangja csalta őket az erdő felé.
A madárkát Fülemülének hívták. És mivel a fülemülék este és éjszaka énekelnek, a barátoknak világossá vált, hogy ideje szállást keresni. Észre sem vették, milyen gyorsan telt el a nap, és alkonyodni kezdett.
Megköszönve Fülemülének a csodálatos dalt, elindultak egy eldugott helyet keresni az éjszakára. Hirtelen egy nagy tuskó alatt valaki megmozdult. Kissé megijedve Rex, Pillangó és Békácska oldalra ugrottak. És akkor megjelent egy kis pofácska hegyes orrocskával. Ez egy Sünike volt...
Sziasztok mindenkinek!
Mondta vidáman.
Hova tartotok éjszaka?
Hát, szeretnénk találni egy helyet éjszakára. Elfáradtunk a nap folyamán, és közeledik az éjszaka.
Mondta Rex.
Akkor szerencsétök van, hogy találkoztatok velem. Örömmel segítek nektek. Látjátok ezt a nagy tuskót? Ez az én házam. Itt élek. És sok hely van benne, mindenkinek jut. Telepedjenek le, kérem, akinek hol kényelmes, mindenhol meleg és hangulatos lesz.
Pillangó egy ágacskára szállt - a tuskó sarjadékára. Béka elbújt egy kiálló gyökér alá, Rex pedig a küszöbön feküdt le, mint egy igazi őr. Sünike is elfoglalta a megszokott helyét.
Az erdőben teljesen besötétedett, csak a csillagok csillogtak az égen, és ragyogott a fényes hold. A barátok kényelmesen elhelyezkedtek és mély álomba merültek, hogy reggel frissen és kipihenten ébredjenek. És hogy az új napban új izgalmas utazásra induljanak.
Olvassatok meséket, és meleg és kellemes lesz a lelketekben!
