Egy csodálatos erdőben élt egy róka. Háza nem volt túl nagy, de nagyon kényelmes volt. A házikójában nem volt luxus bútor, és maga a róka is egyszerűen élt, de ennek ellenére évente néhányszor biztosan repült valamilyen új országba pihenni.
Hol Goára ment jógázni, hol a Maldív-szigetek kristálytiszta vizeiben fürdözött, hol pedig elefántokra ült Srí Lankán. Gyakran utazott ki hétvégékre Egyiptomba is, csak hogy a napon feküdjön és felmelegítse vörös oldalait.
De volt a rókának egy álma – nagyon szeretett volna találkozni egy igazi herceggel, aki vele él, külföldre viszi pihenni, gondoskodik a házról, szereti és védi őt. Hiszen nagyon nehéz neki pénzt keresni és egyedül élni.
Az erdő másik végén élt egy daru – gazdag, szép fiatalember. Házában teljes bőség volt – luxus bútor, hatalmas házimozi a teljes falon, számítógépek, riasztórendszerek. A daru üzlettel foglalkozott, és nem is egyszerűvel, hanem a legjövedelmezőbbel. Minden héten cserélt mobiltelefont, amint új modellek megjelentek, a daru azonnal a boltba ment és megvásárolta azokat.
A daru nagyon szeretett jól enni. Soha sehova nem repült, azt gondolta, hogy az utazások üres és unalmas időpocsékolás. De ha a hűtőszekrény tele van csemegékkel, nos, akkor az élet tényleg sikerült. De a darunak nem volt felesége – semmi sem volt megfelelő, vagy túl kényes volt, vagy nem tudott főzni.
Egyszer a róka úgy döntött, hogy megpróbálja a sorsot és találjon magának méltó férjet. Egy csendes, hideg téli estén kényelmesen leült a fotelében, bekapcsolta az öreg számítógépét, és regisztrált egy társkereső oldalon.
Nézzük meg, ki van itt.
Mormogta a róka magának.
Aha, egy farkas. Fiatal, és szép autója van, és saját üzlete, próbálkozom meg vele.
A róka elővette az öreg mobiltelefont és tárcsázta az anketában feltüntetett számot.
Jó napot! Rózsika vagyok.
Mondta a róka hivatalos hangon.
A telefon másik végén egy morgó, nyugodt hang hallatszott. A farkas egy kicsit mesélt magáról, és a róka úgy döntött, hogy találkozót beszél meg vele. Az ismerkedés után a róka úgy gondolta, hogy feleségül mehet a farkashoz. Gondoskodik róla, főz neki, és kényelmes tálban adja neki az ételt, hogy a rókának még a nyakát sem kell fordítania.
Ö pedig gondoskodott a farkasról – vasalta az ingeket, kötötte a nyakkendőket, és főzött. De olyan kis tányérokra adta az ételt, hogy a farkas nem mindig volt jól lakott. De a farkas nagyon szerette a rókát és nem aggódott emiatt, gondolj csak, kis adagok, sok evés káros.
De néhány hónap múlva a róka azt mondta a farkasnak, hogy újra külön kell lakniuk a saját házaikban, a farkas nem bizonyult igazi hercegnek. Hiszen drága üdülőhelyeken szeretett volna pihenni, de a farkas eddig csak Egyiptomig vitte.
Várj egy kicsit, rózsikám, hamarosan gazdagabb leszek, nyitok egy saját üzletet, és repülünk, ahova csak akarsz.
Nem, nincs erőm várni. Inkább találok magamnak új férjet.
A róka újra megnyitotta a társkereső oldalt, sokáig böngészte az anketákat, és végül rátalált a daru fotójára, arra az ugyanarra, aki az erdő másik végén élt.
Hmm, érdekes.
Mondta a róka.
Milyen érdekes úriember. Fiatal, és hihetetlen szép, magas, karcsú, és még gazdag is. Ez biztosan elvisz majd a Seychelle-szigetekre pihenni. Felhívom és találkozót beszélek meg vele.
Néhány hónappal az ismerkedés után a róka és a daru megtartotta az esküvőt, és együtt kezdtek élni.
Darukám, szívem, mikor repülünk valahova meleg vidékre?
Kérdezte a róka.
Hideg van kívül, fagy, talán repülünk a Seychelle-szigetekre?
Mit csináljunk ott?
Kacagott a daru.
Jobb lenne, ha jól etetnél, mert mindig éhes vagyok.
Ez nem is meglepő, hiszen a róka lapos kis tányérokra adja az ételt. A daru csőrével kopogtat, kopogtat, de nem tud jól lakni. És nem működik az életük boldogan: a daru éhes, a róka pedig az utazásokról álmodozik.
Ekkor eszébe jutott a rókának, milyen jó volt a farkassal élni. Bár nem volt gazdag, de soha nem volt éhes. És a lapos tányérok tetszettek neki, és gondoskodott Rózsikáról, és még Egyiptomba is vitte a tengerhez, hogy felmelegítse vörös oldalait.
De sajnos a farkas már régóta egy farkasnővel él, kis gyerekeket nevel, sok pénzt keresett, és minden hónapban a tengerparton pihen.
Így maradt a róka egyedül, a kis házikójában.
Olvassatok mesét, és mindig tudjátok majd, hogyan kell cselekedni!
