Volt egyszer egy nyuszi. Egy reggel felébredt, és látta, hogy egy napsugár táncol az ablakpárkányon. A nyuszi örült ennek, hiszen neki egy nagyon fontos dolga volt.
Nyuszi be akarta fejezni az agyagból készült kis házikót, amelyet tegnap este kezdett el formázni, de nem fejezte be, és elaludt.
Reggel sok ereje volt. Megreggelizett, és örömmel futott az építkezéshez.
Kezdetben minden jól ment: nyuszi kialakította az ablakokat és az ajtót, majd a tetőre fogott. A tető sehogy sem sikerült: hol beszakadt, hol ferdén állt.
A nyuszi sokáig igazítgatta a tetőt, de semmi sem lett belőle. Ekkor dühös lett, és belerúgott a házikójába.
Igen, a mi nyuszinknak volt egy hibája: nem szerette, ha valami nem sikerült neki. Ilyenkor idegeskedni kezdett: topogott a mancsaival, mindent összetört, sírt, és elmenekült a befejezetlen munkájától minél messzebbre.
Hirtelen, a semmiből megjelent egy manó. Úgy nézett ki, mint azok a manók, akikről anyukája olvasott a nyuszinak a könyvekben.
Szia, nyuszi! Én vagyok a manó. Látom, hogy szomorú vagy, és ez akadályoz abban, hogy befejezd a szép házikódat.
Igen, nagyon rosszul érzem magam, nincs hozzá erőm! – felelte a nyuszika.
Tudom, hogyan segíthetek, de meg kell találnod valamit – mondta a manó.
Egyetértek! – örvendezett a nyúl.
A világon él egy gonosz varázsló, aki az erőt gyűjti, a többieknek pedig tehetetlenséget, haragot és agressziót hagy. Amint valaki dühös lesz, a varázsló elveszi az erejét, és messze-messze elrejti egy ládában. Adok neked egy varázslatos iránytűt, amely elvezet ehhez a ládikához, és nem hagyja, hogy eltévedj – magyarázta a manó.
Nagyon köszönöm! Igyekszem megtalálni a ládát! – kiáltotta a nyuszi, és azonnal útnak indult.
Az út nagyon nehéz volt, és egy sűrű erdőn vezetett keresztül, ahol vad állatok éltek, akik megijesztették a nyuszit. De ő mégis előre ment, mert tudta, hogy a ládika az erejével rá vár.
Egy nap múlva a nyuszi megtalálta a ládikát, amelyben az ereje volt. Amikor felnyitotta a ládát, arca fénybe borult, és az ereje visszatért hozzá.
A visszaút rövidnek tűnt a nyuszinak, mert vele volt az ereje, amely segített legyőzni minden nehézséget.
Amint a nyuszika hazaért, azonnal nekilátott befejezni a házikóját. Ezúttal a munka könnyen ment. A házikó nagyon szép lett!
Most már a nyuszi tudta, hogy az erejét meg lehet őrizni, ha mindig összeszedett és nyugodt marad.