Egy meleg nyári napon enyhe szellő fújdogált. Nyuszi az ösvényen szaladt, amikor hirtelen valami szúrósba ütközött.
Jé, te ki vagy?
Én vagyok a gomb nélküli Sünike.
Kiderült, hogy ez egy sün volt. Véletlenül megszúrta Nyuszit.
De miért szúrsz, hiszen olyan aranyos vagy! – kérdezte Nyuszi.
Tüskék nőnek rajtam – válaszolta Sünike.
Pedig a többi sün nem szúr csak úgy!
Ez azért van, mert a többi sün gombos kardigánt hord. Nekem viszont nincsenek gombjaim, ezért a kardigánomat elfújja a szél, és tüskés leszek.
Miért nem szóltál erről? – kiáltott Nyuszi. – Gyere haza hozzám! Valamit kitalálunk!
Köszönöm, Nyuszi! – örvendezett Sünike. – Egyébként hogy hívnak?
Hát Nyuszinak. Téged?
Engem gomb nélküli Sünikének hívnak.
Szólíthatlak egyszerűen csak Sünikének? – érdeklődött Nyuszi.
Persze, hogy szólíthatsz! – kiáltott Sünike.
És elindultak Nyuszihoz vendégségbe.
Milyen gombok kellenek neked? – kérdezte Nyuszi.
Minden sünnek van kardigánja. De csak sétára veszik fel, hogy ne szúrjanak meg senkit. Ezeken a kardigánokon vannak gombok. Nekem viszont egyetlen gombom sincs – sóhajtott Sünike.
Ne szomorkodj! Most mindent rendbe hozunk!
És hogyan?
Felvarrom a gombokat a kardigánodra. Most azonnal hozom őket!
Nyuszi a szekrényből előkereste a gombokat, majd tűvel és cérnával felvarrta őket Sünike kardigánjára.
Tessék, parancsolj – mondta –, ezen a kardigánon mostantól kilenc gomb van!
Köszönöm, Nyuszi! Minden sünnek 7 vagy 8 gombja van, nekem pedig kilenc! – lelkendezett Sünike.
Így a gomb nélküli Sünike egyszerűen Sünike lett. Nyuszi pedig kedvességet mutatott, és segített új barátjának, pedig az tüskés volt.