Egy erdőben élt egy nyuszi. Nagyon sietős volt: amint felkelt – rögtön sétálni ment. A fogat mosni és mosakodni nem szerette. Viszont gyakran ült a tisztáson és mérges volt, hogy barátai nem jönnek olyan korán.
Egy nap a nyuszi ismét barátaira várt, és végül messziről meglátta a sündisznót.
Sündisznó, miért tartottál olyan sokáig? – kérdezte.
Nem szeretek sietni – válaszolt a sündisznó –, meg kell mosakodnom, reggeliznem, fogat mosnom. És csak azután megyek sétálni.
Ó, ez olyan unalmas! – mondta a nyuszi. – Nem szeretek hiába időt tölteni. Miért kell mosakodni és fogat mosni? Jobb, ha hamarabb kijutok a tisztásra.
Ez nem helyes – ellenkezett a sündisznó –, így a fogaid megbetegedhetnek. Kérdezz meg bárkit!
Ekkor már a tisztáson összegyűltek a barátaik.
Mókus, te mosod a fogaidat? – kérdezte a nyuszi.
Persze! Erős fogakra van szükségem, hogy mogyorókat rágcsálhassak! – válaszolt a mókus.
Milyen unalmasak vagytok – mondta a nyuszi –, inkább játsszunk!
Futottak a tisztáson, ugráltak a patakokon, szép virágokat szedtek. És amikor eljött az ebéd ideje, minden barát hazaszaladt.
Milyen jó, hogy az én zsebemben egy egész marok cukorka van! – mondta a nyuszi. – Nem kell hazamennem ebédelni, megehetem ezeket.
Nagyon sok édeset eszel! A fogaid biztosan megbetegednek – válaszolt neki a sündisznó.
Hülyeség! Nekem jó, erős fogaim vannak. Nézd!
A nyuszi letépett egy almát az ágról, és egy darabot harapott belőle.
Ó! Az én fogaim! Milyen fájdalmas! – hirtelen felkiáltott és elsírta magát.
A sündisznó szánakozva sóhajtott.
Már figyelmeztettelek. Most el kell menned Bagoly nénihez. Ő orvos. Segíteni fog.
Bagoly néni gyorsan meggyógyította a nyuszi fogait.
Emlékezned kell arra, hogy a fogaidat minden nap meg kell mosni – mondta –, és kevesebb édeset kell enni, valamint öblögetni a szádat. Különben a fogaid mindig fájni fognak. Még azt is megsérthetik, hogy végleg elmennek!
Azóta a nyuszi gondoskodott a fogairól. És soha többé nem fájtak.
