Egy meleg kis házikóban, a sűrű fenyőerdő szélén él az Öreg Fagyember szeretett unokájával, a Hókirálynővel. Békésen élnek, nem vesznek össze, és ha mégis előfordul nézeteltérés, azt mindig jóindulatúan rendezik. Az egész év során apró háztartási dolgokkal foglalkoznak. Fát kell vágni, a kályhát fűteni, palacsintákat sütni és laktató levest főzni. A tél érkezésével azonban a teendőik megsokszorozódnak.
Egy napon a Sértődött Csiklandó költözött az Öreg Fagyember és a Hókirálynő szomszédságába. Az egész éven át titokban figyelte őket, és terveket szőtt, hogyan rombolja le az ünnepet, hogy az új év ne érkezzen meg, és az öreg év maradjon örökre.
Amint a csiklandó Sértődött Csiklandó beköltözött, az Öreg Fagyember és a Hókirálynő egyre gyakrabban kezdtek összeütközésbe kerülni. Hol az Öreg Fagyember nem köszönte meg az unoka segítségét, még egy egyszerű „köszönöm
