Ragyogó napsütéses reggel volt a réten, Kiko pedig ide-oda szaladgált a legelőn, ugrált és játszadozott. Kiko csikó volt, és annyi ereje volt, hogy úgy tűnt, egész nap képes lenne ugrálni.
Egyszer csak az anyukája szólt neki:
Kiko, kislányom, gyere, fésüljük meg a sörényedet. Ma még nem fésülködtünk!
„Megint fésülködés”, gondolta Kiko morcosan. Megmosakodni tudott a tóban, szerette a fogmosást, és még a patkót is fel tudta magának húzni, de a fésülködés unalmas, kellemetlen, és néha fáj.
Anya, – mondta Kiko.
Igen, kincsem – felelte az anyja.
Anya, ha nem fésülködöm meg, akkor is szép leszek?
Persze, hogy az leszel, mindig szép vagy!
Akkor minek fésülködni? Kellemetlen, és néha fáj. Még unalmas is!
Ha nem fésülködsz meg, attól még szép leszel, de rendetlen. A fésülködés pedig a hajadnak is jót tesz.
És mit jelent az, hogy „rendetlen”?
Azt jelenti, hogy nem vagy igényes magadra – felelte az anyja.
Kiko fellélegzett, odaállt anyukája elé, az pedig elkezdte fésülni a sörényét.
Amikor kész lett, Kiko teljes erőből elvágtatott a barátaihoz. Először a páva, Babun jött szembe vele.
Szia, Babun páva!
Szia, Kiko csikó!
Babun, te szép páva vagy?
Persze, hogy szép vagyok, mit gondolsz, nem látod?
És minek neked ilyen bőbeszédű farok?
Amikor szétterítem, még szebb leszek! – felelte Babun.
„Akkor amikor fésülöm a sörényem, én is szebb leszek”, gondolta Kiko, és tovább vágtatott.
Aztán találkozott Feóna macskával. Egy fa alatt ült, a mancsát nyalogatta, és azzal simogatta a fejét.
Feóna, mit csinálsz, fésülködsz? – kérdezte Kiko.
Aha, prrr – felelte Feóna.
És miért csinálod ezt?
Így gondoskodom magamról, és megszabadulok a bolhától, amelyek megtelepedhetnek a szőrömben.
„Akkor én is megszabadulok a bolhától, amikor anyu megfésül”, gondolta Kiko.
Este, amikor Kiko elaludt, a történteken gondolkodott.
Másnap, amikor eljött a fésülködés ideje, Kiko megkérdezte anyukájától:
Anya, ha nem fésülködöm egy napig, rendetlen leszek, nem leszek olyan szép, és bolhás leszek?
Hát, egy nap alatt nem lesz bolha – felelte az anyja.
Akkor ha egy napig nem fésülködöm, nem lesz ebből semmi baj?
Igen – felelte az anyja –, egy nap alatt nem történik semmi baj.
Kiko elmosolyodott, és megkérdezte:
Anyuuu. Lehetne, hogy ez a nap ma legyen? Lehet ma nem fésülködni?
Anyukája egy kicsit gondolkodott, majd így szólt:
Rendben, Kiko, ma nem kell fésülködnöd.
Juhhééé! – kiáltotta Kiko, és elvágtatott a kedvenc legelőjére.
De holnap mindenképpen meg kell fésülködnöd! – kiáltott utána az anyja.
Mindenképpen! – ismételte Kiko már messziről.
És kedvenc legelőjén ugrált tovább, a sörényét pedig megborzolta a szél, és bár kissé rendetlen volt, mégis ugyanolyan szép maradt.
