Egy csodálatos országban, ahol a nap helyett egy nagy fogaskerék világít, és ahol virágok helyett szép szögek és anyák nőnek mindenütt, ott élnek a robotok. Az ő életük szinte semmiben sem különbözik az emberek életétől — a robotok, akárcsak az emberek, dolgoznak, játszanak és kommunikálnak egymással.
A robotok barátságosan élnek, és egész életük szigorúan előprogramozott forgatókönyv szerint zajlik. A robotok családjában is megvannak a maguk szokásai és hagyományai. Reggel felsorolás — sorozatszámok alapján, reggeli — gépolaj feltöltés, a fiatalabb robotok az iskolában tanulnak, programozást és informatikát tanulnak, míg az idősebbek szigorúan automatizált munkát végeznek. Este a család összes tagja összegyűlik az új feladatok megbeszéléséhez, majd lefeküdnek — kikapcsolódnak, egészen reggelig.
Egyszer szokatlan esemény történt a robotok országában. A 404-es számú robot meghibásodott. Minden váratlanul kezdődött a reggeli felsoroláson, amikor a 404-es nem válaszolt a nevére. A család vezetője, a legidősebb modellű robot meglepetten kérdezte:
404-es szám, miért nem válaszol? Milyen hiba?
Szeretnék egy másik nevet — mondta a 404-es és pirosra villantott a lámpája.
Ellenőrzést végzek. Bzzzzzz — a család vezetője beszkennelte a 404-es homlokát, ahol a robotok mikrochipjei vannak — A hőmérséklet normális, a programok működésében nincs eltérés. Az Ön neve 404, mi nem tetszik Önnek?
Ez nem is név! Ez csak egy sorszám! — mondta a 404-es, és még a robotosított hangjában is lehetett hallani a szomorúságot.
Ismeretlen hiba — csak ennyit tudott mondani a család vezetője.
De ez nem volt hiba. A 404-es egy archívumban dolgozott. Tudományos kutatásokkal teli mappákat rendezgetett, amikor talált egy mappát — egy piros mappát, amelyen nagy betűkkel volt írva: „Az emberek világa.
