Ez egy igazi meseerdőben történt, közvetlenül az év legvarázslatosabb ünnepe, az Újév előtt.
Baba Jaga elhatározta, hogy elrontja a gyerekek ünnepét:
Nézd csak ezt a mai ifjúságot, csak az új kütyükön jár az eszük. Még a Télapónak is SMS-t küldenek.
Panaszkodott a macskájának.
De Baba Jaga macskája nem akármilyen közönséges macska, hanem a legvarázslatosabb, aki még beszélni is tud, és nagyon jól, így válaszolt neki:
Meg ez az ő ünnepe... Mindenki vidám, ajándékokat adnak egymásnak. De minket soha nem hívnak meg.
Tudom, tudom, mit kell tennünk!
Hirtelen felkiáltott Jaga, és elkezdte járkálni a szobában ide-oda, közben gondolkodva:
El kell rontanunk az ünnepüket.
Könnyű ezt mondani.
Lustán nyújtózva válaszolt a macska a kályha tetejéről.
De próbáld meg megtenni. A gyerekek már ajándékokat rendelnek a Télapótól, hogyan lehetne még időben elrontani az ünnepet.
Hallgass meg először, ne szakíts közbe, szőrös.
Kiáltott az öregasszony.
Hallottam, hogy a gyerekek leveleket küldenek a Télapónak közvetlenül a telefonon. Ó, ezek a technológiák, megsütném a tűzhelyen azokat, akik kitalálták őket. De semmi gond, most majd nekünk is jó szolgálatot tesznek. Ellopjuk ezt a telefont, és a gyerekek teljesen ajándék nélkül maradnak.
Mondta Jaga, miközben dörzsölgette a kezét az örömtől.
Így is döntöttek. A macska fekete hollóvá változott, és ellopта a Télapó telefonját. Baba Jaga olyan boldog volt, hogy még a macskát is a legfinomabb tejszínnel etette meg, amit csak akkor tett, amikor kitűnő kedvben volt.
Bravo, szőrös.
Mondta az öregasszony.
Most már biztosan elromlik az ünnep.
Közben a Télapó összegyűjtötte az összes segítőjét a termébe:
Hova tűnt ez a mobiltelefon?
Kitárta a kezét a Télapó.
Vajon elvesztettem-e, bolond öreg. Nos, Hókirálynő, nem találtad meg sehol?
Nem, nagyapa, mindent átkutattunk a hóemberekkel, sehol nincs.
Szomorúan mondta a lány.
Ez rossz, nagyon rossz. A gyerekek pedig folyamatosan hívnak engem, teljesen megunták a leveleket.
Mondta a Télapó.
Nagyapa, de a telefon sokkal kényelmesebb, gyorsabb, és az üzenetek gyorsabban érkeznek.
Érthetetlen mozdulattal válaszolt a Hókirálynő.
Ó, unokám, de azok a levelek, amelyeket a gyerekek kézzel írnak, olyan varázslattal telítettnek, olyan ünnepinek tűnnek. A telefonüzenetek egyáltalán nem így vannak.
Teljesen szomorúvá vált a Télapó.
Hirtelen egy mókus ugrott be a félig nyitott ablakon:
Baj van, baj van, Télapó! Baba Jaga ellopта a telefonodat, el akarja rontani az ünnepet a gyerekeknek, ajándék nélkül akarja őket hagyni. A macskája fekete hollóvá változott, és ellopта a telefont, Baba Jaga pedig a kék tengerbe dobta.
Ó! Ó! Ó! Mi lesz most.
A fejéhez kapott a Télapó.
A gyerekek most ajándék nélkül maradnak. Öreg fejemre!
Nagyapa, nagyapa, ne aggódj, biztosan kitalálunk valamit.
Vigasztalni kezdte a Hókirálynő.
Így töltötték az estét a mesehősök, próbálva megoldani ezt a nehéz feladatot, de végül semmire sem jöttek rá.
Míg a Télapó és segítői próbáltak valamit tenni a gyerekekért, hogy megkapják az újévi ajándékaikat, a világ összes gyereke próbált felhívni a Télapót. Persze, nem sikerült nekik, bármennyire is próbálkoztak.
Ekkor az összes gyerek a világon, miután elvesztette a reményt, hogy telefonon elérje a Télapót, és valahogy felhívja a varázslatos erdőt, úgy döntött, hogy igazi, papír leveleket ír a Télapónak. Az öreg ember olyan boldog volt.
Ó, hiába kételkedtem a gyerekekben.
Mondta a Télapó, miközben felöltötte a díszöltönyét.
Megértették, hogy az Újév igazi varázslata ezekben a kézzel írott levelekben rejlik. Hogy minden kisgyerek, amikor diktálja a szövegét a szüleinek, vagy szorgalmasan leírja azt, egy darab örömet küld el. Ez pedig azt jelenti, hogy az Újév biztosan eljön. Nos, Hókirálynő, készen állsz ajándékokat adni a gyerekeknek?
Persze, hogy készen állok, nagyapa.
Válaszolt a Hókirálynő.
És elindultak, hogy varázslat és csodákat adjanak a világ összes gyerekének.
Olvasd a meséket, és a Télapó biztosan sok ajándékot hoz neked is.
