Bence egy nagy, összetartó családban élt egy kis faluban az anyjával, az apjával és a nagymamájával. A fiú nagyon mozgékony volt, ezért egész nap azt csinálta, hogy a barátaival az utcán játszott — focizott, biciklizett, a folyóhoz rohant fürödni és hancúrozni.
Minden alkalommal, amikor ebédhez vagy vacsorához kellett volna ülni, az anyának órákig kellett hívogatnia a fiút, hogy egyék, különösen ha az anya levest vagy gulyást főzött — Bence sehogyan sem tudta megszeretni ezt a hasznos és tápláló ételt. De voltak kivételek is, amikor a fiú abbahagyta a játékot és hazarohant. Ez akkor történt, amikor a nagymama megérkezett a városból és édességeket hozott az unokájának — csokoládékat, nyalókákat és keménycukorkákat.
Egyszer aztán, egy szép napon, amikor Bence a barátaival játszott, a nagymama ismét visszatért az útjáról. A fiú tudta, hogy minden szombaton a nagyi biztosan megörvendezteti valamivel édességgel.
Nem játszva végig és meglátva a nagymamát, aki kiszállt a buszból, Bence eléje rohant kiáltozva:
Nagyi, kedvesem, hoztál nekem valami finomat és édeset?
A nagymama mosolyogva válaszolt neki:
Persze, drága unokám, hoztam neked csokoládét és cukorkát, egy egész hétre való készletet. Csak sokat enni belőlük nem szabad, különben fájni fog a hasad és gyorsan elromlik a fogad.
De nem így történt, még aznap este Bence titokban a szülei elől besurrant a konyhába és észrevétlenül egy egész halom cukorkát zsebelt be. Kényelmesen elhelyezkedett a puha, meleg ágyában és nekilátott falni egyiket a másik után. Megette az összes cukorkát és elaludt.
És a fiúnak egy nagyon furcsa, de érdekes és színes álom jut. A barátaival fut egy zöld mezőn és hirtelen, hátranézve, meglát egy gyönyörű palotát élénk feliratokkal. A barátok elszaladtak mellette és észrevétlenül eltűntek, Bence pedig megállt, nagyon kíváncsivá vált, hogy mi van ebben a palotában.
Lassan közeledve a palotához, színes kapukat látott, amelyek tele voltak a fiú kedvenc cukorkáival, és mintha odacsábították volna. Összeszedve az összes édességet és azonnal lenyelte őket, Bence úgy döntött, tovább megy, hátha talál még valami finomat.
Hirtelen meglátott egy bohócot, aki a palota közepén állt. A hátán egy hatalmas zsákot tartott, és minden odajövő gyereknek adott egy nagy cukorkát. Bence nem sokat gondolkodott és úgy döntött, odamegy, hiszen ő is gyerek és biztosan kap valami édességet.
Meglátva a fiút, a bohóc elnevette magát és vidám hangon mondta:
És ki ez a kicsi, aki hozzánk jött? Hogy hívnak?
Bence.
Válaszolt a fiú.
És kivel élsz, Bence? Hol vannak a szüleid?
Otthon van az anyukám, az apukám és a nagymamám.
Bence, szereted az édességet?
Persze, hogy szeretem, minden gyerek szereti a cukorkát és a csokoládét.
Mi itt az összes gyerekkel egy nagyon érdekes játékot játszunk. Nem akarsz velünk játszani?
Persze, hogy akarok, nagyon jó itt nálatok.
Válaszolt Bence.
Ha ajándékba akarsz kapni egy cukorkát, el kell mondanod nekünk valamilyen verset, énekelned kell egy dalt vagy táncolnod kell egy táncot. Készen állsz?
Lelkesen magyarázta a játék szabályait a bohóc.
Igen, az óvodában sok dalt és verset tanultunk.
Türelmetlenül válaszolt Bence.
Elmondva a kedvenc versét, a fiú ajándékba kapott egy nagy nyalókát, amit a legjobban szeretett, és úgy döntött, egy kicsit körülnéz, hátha lát még valami érdekeset. Körülötte minden csillogott, az édességboltok élénk feliratai csábították a kis fiút, de volt egy cukorkája, és úgy döntött, csak sétál egyet. Hirtelen meglátott egy kisfiút, aki egy ajtó mellett ült.
Bence odament hozzá és megkérdezte:
Szia, én Bence vagyok, mit csinálsz itt? Történt valami? Miért vagy ilyen szomorú?
Szia. Azért vagyok ilyen szomorú, mert nagyon fáj a fogam. Az anyukám most elvisz az orvoshoz, és én nagyon félek.
Válaszolt a kisfiú.
Mi történt?
Kérdezte Bence.
Nagyon sok cukorkát ettem, azt hittem, hogy ez hasznos és finom. Kiderült, hogy a cukorkák ártalmasak, és tőlük elromolhatnak a fogaink.
Ne beszélj hülyeséget. A cukorkák egyáltalán nem ártalmasak, ez a leghasznosabb és legfinomabb étel. És nem kellenek nekünk gulyások, levesek és fasírtok!
Felháborodott Bence.
Bence feldühödött és továbbment. Fokozatosan a nagy nyalókája egyre kisebb lett, és végül megette.
Mit tegyek most?
Gondolta Bence és elindult cukorkát keresni. Hirtelen meglátta a bohócot, akivel nemrég találkozott.
Megörülve, a fiú odafutott hozzá, és azt mondta:
Megettem a nagy nyalókámat, kaphatok még egyet? Elénekelek egy nagyon szép dalt.
Persze, kaphatsz.
Válaszolt a bohóc.
Bence elénekelt egy dalt és kapott egy hatalmas csokoládét.
Azonnal kicsomagolva, a fiú továbbment.
És hirtelen látja, hogy a hinta mellett ül egy fiú egy lánnyal és sírnak.
Mit csináltok itt? Miért sírtok? Történt valami?
Igen, fájnak a fogaink, és az anyukáink most elvisznek minket az orvoshoz, ezért félünk.
Ó, csak ne mondjátok, hogy ez a cukorka miatt van!
Felháborodott Bence.
Igen, igen, pont a cukorkák és csokoládék miatt.
Egyszerre kiáltották a gyerekek.
Ó, hogy mennyire idegesítetek. Mindenki ugyanazt hajtogatja — nem szabad cukorkát enni, fájni fognak a fogak. Ez mind nem igaz!
Még hangosabban kiáltott Bence, megfordult és elfutott tőlük.
És íme, miután megette a cukorkát, Bence érezte, hogy az ő foga is kezd fájni, egyre jobban és jobban.
Vajon igazat mondtak ezek a gyerekek? Vajon tényleg ilyen ártalmasak a cukorkák? — töprengett Bence.
A fiú úgy döntött, hazamegy, hogy a fájdalom ne erősödjön. De minden perccel a fog egyre jobban és jobban fájt. És íme, az útján ismét találkozik ugyanazzal a bohóccal.
Bence odaszaladt hozzá és mondja:
Bohóc, segíts, mondd el, miért fájnak a kicsi gyerekek fogai?
Hát nem tudod? A kicsi fiúknak és lányoknak nem szabad sok cukorkát és csokoládét enniük.
Csodálkozott a bohóc.
Akkor miért adsz nekem, ha olyan okos vagy?
Azért, mert a gyerekek amíg maguk nem értik meg, semmit sem hisznek el a szüleiknek, nagyszüleiknek. De amikor fáj a foguk, azonnal megértik, hogy sok édességet enni ártalmas. Így segítek én a kicsi gyerekeknek megérteni ezt.
És ekkor Bence felébredt. Szerencsére a fogai teljesen egészségesek voltak, de a fiú annyira megijedt, hogy fájni fognak, hogy azonnal a konyhába rohant, összeszedte az összes cukorkát és odaadta a felnőtteknek.
