Egyszer az újév előtt Dédika Fagy úgy döntött, hogy gratulál a gyerekeknek az ünnephez és ajándékokat ad nekik. A gyerekek az egész év során jól viselkedtek és jól tanultak. Sok ajándékot és édességet készített nekik.
Mindezt egy nagy piros zsákba rakta, és elindult a gyerekekhez az ünnepre. A zsák nagyon nehéz volt, és Dédika Fagy lassan haladt, nyögött és sóhajtott.
Elkezdett esni a hó. Amikor az erdőhöz ért, a hó majdnem egy méter magasan halmozódott fel. Dédika Fagynak nehéz lett haladni. Egy nagy hóhalmhoz ért, és úgy döntött, hogy megpihen – lerakta a zsákot a földre és leült.
Hirtelen valami csipogást hallott, de senkit sem látott a közelben. Ismét hallatszott a csipogás, de a forrása nem volt látható. Hirtelen Dédika észrevette, hogy a hóhalom megmozdul, és egy kis fehér farok jelent meg.
Te ki vagy? – kérdezte Dédika Fagy.
Én Nyuszi vagyok – válaszolt a „Farok
