Mondják: "az újév előestéjén bármit is kívánunk, az mindig teljesül". Ezt biztosan tudom, mert velem is történt egy ilyen történet...
Ez régen történt, még gyerekkoromban. Volt egy legjobb barátom, Pisti. Egy házban laktunk, és azt mondták rólunk, hogy "összenőttünk".
Szilveszterkor Pisti meghívott magához. De amikor megérkeztem, láttam, hogy az osztály többi gyerekeit is meghívta. Nagyon megsértődtem és feldühödtem: "Vajon nem vagyok-e az egyetlen barátja?" - és elmentem anélkül, hogy gratuláltam volna neki.
Csak a szobámban ültem, még az ünnepi asztalhoz sem mentem ki - olyan rossz volt a kedvem.
Ekkor hallok:
Halló. Mit csinálsz itt egyedül? Ünnep van.
Hát mit számít az ünnep. Nekem lehet bajom.
Mondtam anélkül, hogy megfordultam volna.
Milyen baj?
Valami susogott mellettem.
És ekkor láttam magam előtt egy apró emberkét. Vékony volt, és csillogó, mint egy hópehely. A hátán pedig két átlátszó szárnyat láttam.
Ki vagy te?
Csodálkoztam.
Én a hóangyal vagyok. Mi csak az újévi éjszakán szállunk le a Földre.
Miért? És miért?
Kíváncsian kérdeztem.
Azért, mert az újévi éjszakán az emberek a legtitkosabb kívánságaikat fogalmazzák meg. Mi pedig azok az angyalok, akik teljesítjük ezeket a kívánságokat. Szóval szerencsés vagy. Fogalmazz meg egy kívánságot!
Nem, nincs kívánságom... Azt szerettem volna, hogy az újévet Pistivel töltsem, de meghívta az osztály összes gyerekét. Úgy tűnik, nem vagyok az igazi barátja.
Ki ez a Pisti?
Kérdezte az angyal.
Pisti... Nos, hogy mondjam el... Mindig együtt vagyunk. Például egyszer...
Elgondolkodtam, és kezdtem felidézni a történeteket Pistivel. Mesélek, az angyal pedig nagy jó szemeivel néz rám és gondolkodva mosolyog.
Minél többet mesélek, annál jobban értem, milyen szerencsés vagyok, hogy olyan barátom van, mint Pisti. És hogy Pistinek olyan barátja van, mint én. Milyen jó, hogy megvan egymásunk.
Nem emlékszem, hogyan aludtam el, és hová tűnt a hóangyal. Csak azt tudom, hogy azt gondoltam, milyen jó lenne, ha Pistivel sok olyan barátunk lenne, mint ő és én.
Egy kopogtatás az ablakon ébresztett fel - mi Pistivel gyakran csináltuk: hógolyót dobtunk az ablakra. Kimentem az udvarra, és a hóban az előlépcsőm előtt láttam egy "hóangyal" lenyomatát, és melette Pisti állt az osztálytársaival:
Boldog újévet, álmos! Mi a jégpályára megyünk. Gyere velünk!
Boldog újévet, Pisti. Már megyek!
Kiáltottam, és megfogva a korcsolyáimat, kiszaladtam az udvarra.
